Elhatároztuk, hogy elmegyünk valahová. Rábíztam Attilára, és ő bizony nagyon komolyan is vette.
Csak az élet mást hozott.
Már szombaton megkaptam az ajándékomat. Egy tündéri maci várt. Attila olyan nagy szeretettel választotta, és nem bírta kivárni a mai napot.
Hát ha nem tetszett volna, akkor is örülnék neki, mert olyan nagy szeretettel kaptam, de határozottan aranyos.
Persze, hogy én is készültem. Lehet, sikerült örömöt szereznem, mert rögtön a helyére került.
(csak egy borotválkozás utáni balzsam volt) Persze levélkével, és csokiszívvel körítve.
Mára pedig sok lett a munkám, jól esett, hogy elhalasztottuk a Valentin napot. Különösen az, hogy Attila nyomatékosította, csak halasztjuk, de mindenképpen elmegyünk, és reklamált, hogy ha ennyit dolgozom kevés jut belőlem neki.
Így meglepett a telefon. Baby néni hívott: Attila palacsintát süt, menjek munka után hozzájuk. Baby néni a kedvemért felkelt, Várt örömmel, szeretettel. Még anyának is küldtek a palacsintából, és igen, még ő is megörült.
Hát ilyen lett a mi Valentin napunk.
Amikor megismerkedtünk, Attila erősen leszólta, csak a kedvemért próbált valami csomagocskát összeállítani nekem.
Most én vagyok más. Lássuk be, nekem sok sok Valentin napom van az évben. Sokszor meglepődök mennyi szeretetet kapok. Igen, megszerettem. Őszintén szívből.
Ha a tűzhöz hasonlítanám az érzéseimet, akkor bár nincs nagy lángja, de bizony meleg parazsa van. Szépen csendesen, stabilan ég. Vigyázok, hogy tápláljam, hogy soha se lobbanjon el.
