Timi beteg lett, lemondta a szegedi kirándulást. Majd legközelebb. 

De olyan rossz hangulatom volt, hogy el kellett mennem valahová. 

Először Hatvanba gondoltam. Oda már nagyon régen készülök. Gyöngyösre is ideje lenne menni. Apa sírjánál már nagyon régen nem jártam. 

Anya mondta nincs kedve sétálni, úgy érzi nehezére esne. 
Hát gondoltam menjünk el Poroszlóra. Együnk egy finom halászlevet, nézzük kicsit a vizet, és ha lesz kedve menjünk be az Ökocentrumba. 

No ekkor hívtak Zsófiék Viberen, Beni pedig így kezdte: Mikor jössz hozzánk?

Szóval el lett döntve, felvesszük őket, és megyünk Budaörsre, meghallgatjuk Petit. 

Ó nagyon jó volt. Beni igazi szeretetbomba. Elfelejtettem minden bánatom. Élveztem az utazást, a gyerekemet és az unokám.

Ez az iskola, ahová mentünk gyönyörű. Épp gyerekműsor kezdődött. Beni élvezte, mi meg őt. Bevonták a gyerekeket, és Beni mindenre reagált. 

Hamarosan Peti is megérkezett. Meglepődött, hogy ott vagyunk. Különösen a nagyanyjának örült.

Nagyon finom ebédet kaptunk. Nekem annyira ízlett, hogy megpróbáltam előállítani. Sikerült is, azt hiszem még sokszor fogok ilyet csinálni.

Édesanyám nagy figyelemmel hallgatta az unokáját. Olyan dolgokat is elfogadott, amit már ezerszer hallott ugyan, csak nehezen ment, hát el is hagyta. 

Hamarosan el kellett köszönnünk, mert a gyerek fáradt volt.

De felélénkült a kocsiban, főleg, mikor megígértük, hogy kicsit még maradunk.

Nagyon nagyon szép nap lett. Olyan jó, hogy így döntöttünk.