Ez a nap már megint kimaradt az életemből. Még mindig lázas vagyok, 38,5. De már éledek. Megettem 1 almát is, és éhes vagyok. Persze, hogy nem merek enni. Szinte csak aludtam. Ájultan, mint egy darab fa. Még netezni sem volt kedvem.
Be kellett volna mennem, mert van néhány mára esedékes számla, de ez most kimarad. Majd holnap.
Peti ajánlott valami gyógyszert. Édesanyám el is hozta. Már bevettem. Nagyon finom. Milyen jó is, ha a betegeknek valami finomat adnak, ha már mindenképpen gyógyszerre szorulnak.
Azt hiszem ideje kicsit többet törődnöm magammal. Jobban odafigyelni, hogy ne szedjek össze mindent. 
