A csapból is ez folyik.
A másik reklámból meg: senki sincs egyedül.
Nem a fenét. Nagyon is egyedül van nagyon sok idős ember.
Attila nem meri hívni az ápolónőt, mert valószínűleg tőle kapta el ezt a lappangó betegséget. De így aztán egyedül maradt az édesanyja gondozására.
No és így bizony én is egyedül maradtam. Kínzóan fájón.
A másik reklám azt mutatja meg, milyen jó is családban ünnepelni. Nem baj, hogy vírus van, de a család együtt van. Mi meg, csak nézzük. Ha eddig nem volt elég rossz a magányunk, akkor most aztán sóvároghatunk.
Tegnap előtt felhívott a lányom. Sírt, már nem bírja tovább. Eljönni nem tud, mert nem tud vezetni, tömegközlekedéssel, 2 pici gyerekkel pedig esélye sincs elindulni. Mi lenne, ha...
Először a szótfogadó énem szólalt meg, nem megyek. Aztán az anya, akinek sír a lánya, ki van borulva, aztán hívott az unokám is, no ez aztán mindent eldöntött. Mennem kell. Az volt végig kiírva a pályán, hogy maradj otthon, ha teheted.
Nem tehettem.
Odafelé szinte üres úton, remek időben autóztam. Élveztem a vezetést. Bizony megnyugtat. Persze zenét hallgattam.
A természet nem vesz tudomást a vírusról. Nyílik, zöldül minden.
Ennél nagyobb szeretettel senkit sem fogadtak még. Sírtunk mindannyian. De most örömünkben, hogy végre látjuk egymást.
Isteni kalácsot sütött a lányom. Nem csak finom, de gyönyörű is volt. Sonkát szelt hozzá, és igazi tejhabos kávét készített.
Közben Leilával ismerkedtem. De nagyot nőtt. No és Benit hallgattam, aki a kedvemért nyakkendőt kötött, és boldogan mutogatta a nyusziajándékokat.
Persze meglocsolt. Úgy, ahogy azt illik, verssel, kölnivel. No és magától, nem noszogtatta senki sem.
Megnéztem a kertjüket. Tudni kell, hogy Zsófi utálta a kertet. Soha egyetlen növényről sem gondoskodott.
Most lelkesen locsolja a salátáit. Az eprek pedig sok apró virággal hálálják meg neki.
A szomszédaik, akikkel közös kertjük van, végtelenül figyelmes emberek. Tudták, hogy megyek, hát ki sem mozdultak. Csak a kislányok kukucskáltak az ablakon. Beni boldog volt: Végre látják, hogy nekem is van nagymamám :)
Bántott kicsit a szél, hát felmentünk.
Előkerültek a társasok. Remekül szórakoztunk.
Közben Zsófi isteni ebédet főzött. Ügyes ez a lány.
Olyan végtelen békesség, nyugalom vett köbe. Megtöltötte a lelkemet a szeretet.
Ebéd után sajnos indulnom kellett haza. Bizony szívesen maradtam volna még.
Hazafelé aztán megnőtt a forgalom. Sokan, főleg szép autókkal indultak útnak. Voltak családok, talán még a kiskutyát is vitték, sok sok csomaggal alig fértek.Nesze neked 1,5 méter. De sok volt a szemmel láthatóan kiránduló is. Szép autóval vitte a barátnőt, feleséget. Élvezték a sebességet, a csajok haja csak úgy lobogott a szélben. Lehet kicsit irigykedtem is. Elmúlt az ifjúság. Az én kis autóm kicsit kopott, de nagyon szeretem. Leginkább egyedül utazom. Bár januárban Benit vittem elég sokszor. "Mumus, mumus körforgalom" énekelte ott ahol nem szeretek menni. Aztán " Bugyi kanyar" ezt várta szinte egész úton, mi meg jót nevettünk az anyjával, mikor ezredszer kereste.
Sajnos kénytelen voltam tankolni. Egyetlen lelket sem láttam. Már már aggódtam is, hogy nem fogok tudni továbbmenni.
Elővettem a gumikesztyűt, azzal fogtam meg a töltőt, amit aztán elegánsan ki is tudtam dobni a kukába.
Kártyával fizettem, hát senki sem volt a közelemben. A műveletet pedig kézfertőtlenítővel zártam.
Ott biztosan nem kaptam el semmilyen fertőzést.
Jó volt hazaérni. Élvezem az egyre jobban tisztuló otthonomat. Már csak 2 helyiség van nagytakarítatlan.
Csak pihenni nem tudok. Igaz ma begörcsölt a lábam, arra ébredtem.
Lassan kelnem kell. Rendet akarok rakni, befejezni a szoba takarítását, és a többi helyen is takarítani. Aztán főznöm kell. Attiláék csirkecombot szeretnének enni. Attila meg is vette. Csak el kell készítenem.
Sütni is szeretnék hozzá.
Szóval maradj otthon, de időnként keresd fel a családodat, mert a magány gyorsabban öl, mint a vírus. A kapott szeretet pedig még a vírus ellen is védelmet ad.
