Mivel holnap elutazom, és csak vasárnap este jövök haza megígértem Attilának, hogy a szerda estét vele töltöm.
Igen, szerettem volna, ha elmegyünk moziba, ő is megnézi azt a filmet, ami annyira tetszett nekem. Ő persze egészen másképp gondolta, és ebből kimondatlanul is lett egy kis konfliktus.
Végül is engedtem, bár utólag belátom igaza volt. Nekem még el kellett mennem vásárolni, nagymamai kötelességemnek is eleget kellett tenni, így bizony le is késtem volna a filmet.
Attila pedig nagy szeretettel várt. Ismételten felköszöntött névnapom alkalmából. A kedvenc pezsgőmmel koccinthattunk, és ismét kaptam a kedvenc parfüm deomból, így lassan a ruháim is átveszik az illatát.
Az igazi ajándék a reggel volt: mire kijöttem a fürdőszobából gőzölgött a kávém, és a teám. Még szendvicset is kaptam tízóraira.
Ha belegondolok, hogy máskor van, hogy én ébresztem, mikor megyek a buszhoz, és felhívom.
Szóval azt hiszem ez fontosabb, mint a film, vagy bármi más.
