Nem tudom mi van velem. Csak bámulom mások képeit, és várok valamit. Csodát, álmot, nem is tudom mit.
Közben elkészült a pulcsim, már csak össze kellene állítani, és megcsinálni a nyakát. Egész jó lett. De nincs türelmem hozzá.
Új dologba se fogtam.
Megsütöttem a bejglit, félig a sósat is. Zsófi nagyon szereti, hátha a többiek is fogják. A bejgli is szép lett, most nem lett márványos, de ez más recept, lehet azért. Nagymamám írta le régen. Könnyebb dolgozni ezzel a tésztával, lehet ilyet kellene mindig is sütni.
Most valahogy nem tölt el igazán örömmel.
Láttam a Hattyúk tavát a Kievi Balett előadásában. Szép volt. Sok ismerőssel is találkoztam. Jól esett.
Rádöbbentem, hogy mosolytalan lettem. Néha, ha szólnak hozzám, még megy. Talán a szemem nem árulja el, hogy mit érzek.
Fáradt vagyok, azt hiszem. A lelkem fáradt, és ez erős nyomot hagy rajtam. Híztam. Pontosabban valahogy veszítettem a nőiességemből. Mintha senkinek sem szeretnék tetszeni. A legnagyobb baj, hogy magamnak sem.
Ok, nem nyafogunk. Holnap is lesz nap. Jó kis munkás.
No és lassan itt a karácsony
