Azt hiszem régen írtam már.

Nem vagyok egészen jól, nem esik jól az írás. Valahogy előjött az asztmám, vagy a legutóbbi virus maradéka ez az időnként rám törő köhögés, fulladás...

A munkámról sem szívesen írok, mert le vagyok maradva. Még soha sem mentek ilyen lassan a dolgok. Elégedetlen vagyok magammal.

Itthon rendetlenség és piszok van. Nincs időm se rá, hogy megfcsináljam, meg valahogy nehezemre is esik.

Az uszodába se jutok el.

No most aztán jól kipanaszkodtam magam.

Pedig az élet igazi kaleidoszkóp. Most színesebb, derűsebb képek mutatkoznak. Talán a sok zöld között mintha pirosodna is valami. Pedig nem akarom bonyolítani. Így sem egyszerű. Mindennek eljön a maga ideje.