Általában megtervezek mindent. Nagyon ritkán fordult elő, hogy egy hiretelen jött ötlet vezérelt, bár szó se róla sokszor az is jó volt. Lehet úgy kellett lennie.
Épp ezért az ötletet követi a terv, és végre eljön. Minnél jobban várom annaál inkább számolom a napokat. Érdekes, mert eleinte csak ritkán jut eszembe. Olyan ez mint az eső. Először csak egy egy csepp hull. Látszik az aszfalton is, hogy pöttyös lesz minden. Aztán egyre több, már beterít mindent a víz. Elhatalmasodik a várakozás.
Aztán eljön végre a holnapután. Abban csak az a jó, hogy a holnap követi.
A holnapot nagyon szeretem. Olyankor eszembe jut, mi mindent nem csináltam még meg. Olyankor még elaludni is nehéz.
Aztán eljön végre. Olyankor megrémülök: jól terveztem, jó lesz? Sokáig nem rágódok rajta. megpróbálom átélni, élvezni. Próbálom gyűjteni a gyöngyeimet.
