Becsapva érzem magam:
Egy ismerős keresett meg, menjünk ma színházba. Már gondoltam rá, hogy jó lenne, de nehezen szántam rá magam.
Felhívtam hát, hogy hová is kérhetem a jegyet. Megörültem, mert vissza is szólt, hogy lesz oda, ahová kértem. Mondta előadás előtt fél órával ráérek átvenni.
Nem tudom hogyan alakul a délután, hát elmentem a jegyért.
Nem volt eltéve egyetlen egy sem. Persze, hogy már minden jó hely foglalt is volt. Ja, hogy örüljek, hogy kaptam?!
Hát nem örülök.
Valahogy mostanában túl sok dolog van, ami olyan mint a mézesmadzag, de csak addig tart a méz, amíg nem fizetsz. Aztán kiderül, hogy csak egy ócska spárga.
Nem vagyok anyagias, de előtör belőlem a fukar, mikor érzem, hogy a pénzemre pályáznak.
Egyébként sincs valami jó hangulatom.
Remélem az előadás kárpótolni fog.
