Rosszul indult. Attila nagyon elfáradt, és az orvosok is elég nyugtalanító dolgokat mondtak.
Ó aggódtam is rendesen. Mire elfogadtam, talán el is veszítem?!
Végül nagyon szép esténk lett. Végre megcsináltam a cigánypecsenyét. Igen, tudok főzni.
No és új élmény, hogy együtt is tudunk főzni.…
Attila szerint ez egy idegen dolog, nem ünnep.
Holnap orvoshoz megy, ideges. Különben is, hétköznap van, egyikünk sem ér rá. De minden beszélgetésünket úgy fejezi be, hogy ugye a hétvégén megünnepeljük.
Szóval mégis ünnep lesz?